A barát

2011 szeptember 26. | Szerző: lájtblu |

A srác még aznap felhívott és melóm után jött elém az apartmanhoz.Hozott virágot is,majd elmentünk sétálni és sokat beszélgettünk.Azon morfondíroztam magamban,hogy ilyen helyes pasit még sose láttam,de még olyat se aki a közelébe érhetett volna.Gyönyörű nagy barna szemek,feketés haj és jó magas ez párosul a kreolos bőrével…olyan mint egy félisten vagy nem is tudom,hogy lehet valaki ennyire szép??

Túl sok egom ekkoriban nem volt (most talán már több van),de sehogy sem értettem,hogy miért velem beszélget?Mit akar tőlem?Hogy lehet ilyen mázlim?Ahogy ezen merengtem megtörtént az első csók,ami olyan volt,mint a mesékben.Le se tudom írni,hogy mennyire varázslatos volt.

Egyszerűen teljesen levett a lábamról ez a pasi.Figyelmes,kedves,édes,meghallgat,humoros és még jóképű is…el sem hittem!

Minden nap találkoztunk ezután (erről majd még bővebben is írok).

A munka csak a szokásos,a magyar lányok bunkók,a lengyelek ribancok…elmennek akárkivel majdnem mindegy,hogy mennyiért.

Ilyen szintre,hogy lehet lesüllyedni,mert erre szerintem az sem mentség,hogy kell a pénz,mert akkor dolgozz meg érte…persze ez is egy fajta módja ennek,csak ehhez azt hiszem nekem sose lenne gyomrom.Talán el is hánynám magamat,ha ilyet tennék,undorító,de nem ítélkezem,hogy engem se ítéljenek.Ez pusztán véleményem kifejezése volt,mert csinálja ha neki ezzel nincs baja és tud nyugodtan aludni.